Már nem sír az orgona

A hegyeshalmi Szent Bertalan Plébániatemplom orgonája október elején ,,megadta magát” – a főmanuál egyvonalas C billentyűje a lenyomáskor nem szólalt meg, viszont a billentyű felengedésekor annál inkább: onnantól kezdve már csak a hangszer kikapcsolásával lehetett elhallgattatni ezt a hangot. A Viscount Prestige 80 típusú digitális orgonát körülbelül 13 évvel ezelőtt vásárolta a plébánia a budapesti Viscount Magyarország Kft.-től. A vásárlás óta eltelt időben az orgonát természetesen rendszeresen használtuk a szentmiséken, így érthető módon eljött az a pillanat, amikor karbantartásra kellett sort keríteni – a folyamatosan síró C hanggal a hangszer bizonyára ezt akarta tudtunkra adni…

Az advent és a karácsony közeledtével gyorsan kellett cselekedni. Miután kapcsolatba léptünk az eladó céggel, ők gyorsan reagáltak, és válaszukban nagykarbantartásra adtak árajánlatot. Ebben a billentyűzet összes érintkezőinek cseréje, a pedálbillentyűzet gumigyűrűinek cseréje, a hangszer belső tisztítása, a kontaktusok ellenőrzése, tisztítása, a billentyűzet kibontott állapotban való kitisztítása, valamint a teljes átvizsgálás szerepelt.

A javításra november 7-én került sor, a cégtől Loósz Gyula érkezett a templomhoz, délután 1 órára. Bár szombat lévén délután 5 órakor szentmise van a templomban, ő biztosított arról, hogy a munkát nagyjából két óra alatt el fogja végezni. Az utóbbi időben volt alkalmam a hegyeshalmi evangélikus templom, valamint a bezenyei katolikus templom orgonáinak felújítását közelről követni: természetesen egy digitális hangszer esetében teljesen más a helyzet, mint a hatalmas, sípos templomi orgonáknál. Így kíváncsian vártam, hogy mit fogok látni, milyen az általam is gyakran használt és hőn szeretett hangszer belseje, mi romlott el, és hogy lehet ilyen gyorsan ,,meggyógyítani”.

A munka közben beszélgettünk Loósz Gyulával, aki ,,megnyitotta” a hangszert, kibontotta a billentyűzetet, a pedálsort, majd először is kis kézi porszívójával ,,nagytakarításhoz” látott.

Az orgona megszabadul az elmúlt évek porától

Kérdésemre, hogy tulajdonképpen mi a diagnózis, mi a hangszer baja, Loósz Gyula így válaszolt:

Az egész hangszernek a billentyűzet a lelke. Ahhoz, hogy a billentyűzet érzékenységét és dinamikáját az eredeti állapotába visszaállítsuk, fel kell újítani a mechanikus billentyűzet alatt lévő kapcsolókat. Ezeket a kapcsolókat ki kell cserélni. Ez egy karbantartási tevékenység, amit az ilyen liturgikus célokra használt hangszereknél 7-8 évente célszerű elvégezni.

Az orgona lelke

Megtudtam, hogy egy ilyen hangszer élettartama normál liturgikus használat mellett 30-40 év, így még néhány ilyen karbantartást a mi orgonánk is biztosan meg fog érni, hogy azok eredményeként még jó darabig ki tudjon szolgálni minket. A szükséges alkatrészeket közvetlenül a gyárból szerzik be, két nap alatt hozzájutnak, így a megrendelt javításokat a lehető leggyorsabban el tudják végezni.

Az orgona belseje

Még néhány utolsó simítás, törölgetés, a billentyűzetek és a pedálok visszahelyezése, és már készen is vagyunk. Kíváncsian kérdeztem, hogy vajon a kántorok mit fognak érzékelni ennek a karbantartási tevékenységnek az eredményéből. A szakember ezt mondta:

Igazából azon kívül, hogy visszaáll a billentyű eredeti keménysége, nem nagyon lesz érzékelhető változás. A gyakori használat révén az idő múlásával a gumiérintkezők felpuhulnak, s mivel azokat most újakra cseréltük, az eredeti gyári keménység tér vissza – ami nyilván valamelyest érzékelhető lesz azok számára, akik a hangszert gyakran használják. Ez természetesen elsőre kicsit szokatlan lehet.

A hátsó burkolat és a pedálmű is a helyére kerül, és főpróba következhet: valóban, alig érezhetően, de valamivel határozottabban ,,ér véget” a billentyű megnyomása a játék során, a vadonatúj gumiérintkezők nagyobb ellenállást tanúsítanak, mint elhasználódott elődeik.

Búcsúzunk – a műtét sikeresen zárult, a professzionális munka eredményeként ismét használható a főmű, s a teljes átvizsgálásnak és tisztításnak hála, bizonyára jó darabig nem lesz gond a hangszerrel. A szentmisén ismét a megszokott módon csendülhet fel a bevonulási ének: ,,Hozzád sóhajt a lélek, Urunk”.

Szöveg és fotók: Székelyhidi László